Tokaj adottságai
A világ első természetes édesborát termelő, 2002-ben világörökségi helyszínné nyilvánított tokaj-hegyaljai borvidék egyedülálló adottságokkal rendelkezik:
Területe: 5860 hektár (87 km hosszú, 3-4 km széles).
Klíma: erősen kontinentális jellegű; meleg nyár, hideg tél, hosszú, napos, párás de csapadékmentes ősz. A déli fekvésű, sűrűn tagolt domborzat védelmet nyújt a hideg északi széltől, és garantálja a sok napsütést, míg a közeli Tisza és a Bodrog a magas páratartalomról gondoskodik.
Talaj: vulkanikus (riolit és andezit, valamint ezek tufái) altalajon kialakult, döntő részben erősen kötött agyag, sok helyen köves, nehezen művelhető nyirok- és néhol lösztalaj. A napsütötte déli lejtők valamint a Tisza illetve Bodrog folyók által meghatározott mikroklíma kedvez a Botrytis cinerea (nemes penész) kialakulásának és az ezt követő aszúsodásnak;
Szőlőfajták, borok:
Furmint - legjobban aszúsodik, savas, finom illatú.
Hárslevelű - teltebb, nagy testű.
Sárga muskotály - kedvező körülmények között jól aszúsodik, kemény savú, rendkívül finom, elegáns illatú.
A tokaji bor titkát nem külön az éghajlati-, fekvési- vagy talaj-adottságokban kell keresni, hanem ezek együttes hatásában. A hosszú, párás, napos ősz kedvez az érett szőlőszemek töppedésének, aszúsodásának.
A Botrytis cinerea nevű gomba vonja be a szőlő szemeket, vékonyítja el a bogyók héját, segítve a sav és a cukor tökéletes harmóniájának létrejöttét. A világhírű aszúk és szamorodnik e nemes rothadású szőlőszemek hozzáadásával készülnek, s a bor annál értékesebb, minél több aszú szőlőt tartalmaz.
A kiemelkedő minőség elérésében az érlelés és a tárolás szerepe kiemelkedő jelentőséggel bír. Az itt található riolittufába vájt hatalmas pincerendszer - egész évben állandó, 12°C körüli hőmérsékletével és magas, 95% körüli páratartalmával - optimális, évi 1-2 °C hőingadozása, a bor számára ideális körülményeket teremt az érleléshez.
A páratartalom szinten tartása természetes módon biztosított a borgőzből táplálkozó ún. Cladosporium cellare nevű pincepenész jelenlétével, mely vastagon beborítja a falakat, s az üvegeket bársonyos takaróként bevonva őrzi a bort olykor évtizedeken keresztül.
A borvidék korát messze megelőző, szigorú szabályozása:
- 1571: az aszúborok első ismert említése
- 1630: Sepsy Laczkó Máté leírja a ma is élő aszúkészítési eljárást,
- 1655: rendelet szabályozza az aszú szemenkénti kiszedését,
- 1737: királyi dekrétum határolja le a tokaj-hegyaljai termőterületet;
- 1772: megszületik a világ első dűlőbesorolási rendszere.
Kiváló adottságokkal rendelkező dűlők jellemzése
A borkészítésben nagy szerepet játszik az alapanyag származási helye, tekintettel arra, hogy a különböző szőlőtermő terrénumok, dűlők más és más adottsága differens beltartalmi értékek elérését teszi lehetővé az alapanyagban. Mindez megteremti a lehetőségét a dűlőszelektáció kialakításának.
Ezáltal a tokaji borpaletta vizsgálatakor szükséges felhívni a célcsoportok fi-gyelmét és tájékoztatásban részesíteni őket a dűlőszelektáció jelentősségéről a közösségi bortermékek esetében, hiszen sok esetben a boron feltüntetett dűlő-megjelölés minőségi különbségeket is jelöl.
Az ásványi anyagokban gazdag vulkáni kőzeten testes, tüzes, kiváló minőségű, lassan fejlődő borok készíthetők. Mindemellett egyes részeken (pl. Kopasz-hegy, Abaújszántó) lösztakaró alakult ki, ami a könnyű, illatos borok készítését teszi lehetővé.
Néhány fontosabb dűlő jellemzése:
Henye
Bodrogkeresztúr határában elhelyezkedő szőlőskert. Talaja lösz, mely alatt 3 méterre andezit alapkőzet található. Dél-délkeleti fekvésű, száraz boralapanyag és aszúszem termesztésére egyaránt alkalmas. Szőlőfajtái: 80% furmint, 20% hárslevelű. Telepített, jellegzetes fajták: Muscat Lunel, Zéta, Hárslevelű.
Dereszla
Bodrogkeresztúr határában elhelyezkedő terület. Talaja lösz, mely alatt 3 méterre andezit alapkőzet található. Dél-délnyugati fekvésű, száraz boralapanyag és aszúszem termesztésére egyaránt alkalmas.
Csirke
Bodrogkisfalud határában elhelyezkedő szőlőskert. Talaja lösz, mely alatt 3 méterre andezit alapkőzet található. Dél-délnyugati fekvésű, száraz boralapanyag és aszúszem termesztésére egyaránt alkalmas.
Várhegy
Bodrogkisfalud határában elhelyezkedő terület. Talaja nyirok, a terület déli fekvésű. Száraz boralapanyag előállítására alkalmas és aszúszem termelésre kiváló.
Zsadány
Sárazsadány határában elhelyezkedő terület. Talaja nyirok, a terület déli fekvésű.
Száraz boralapanyag termesztésre kiváló, aszúszem termelésre alkalmas.
Pécsi
Tokaj határában elhelyezkedő terület. Talaja lösz, mely alatt 4 méterre andezit alapkőzet található. Dél-délnyugati fekvésű, száraz boralapanyag és aszúszem termesztésére egyaránt alkalmas.